Fehér karácsony

Advent harmadik vasárnapján

Ma délelőtt sokadik nekifutásra indultam neki a vasárnapi WAMP-nak. Kábé július óta próbálok odérni, de a sors valamilyen oknál fogva mindig úgy rendezte a vasárnapjaimat, hogy még véletlenül se jussak ki. De ma végre megtörtem a varázst.

Kellemes hűvös, enyhe napsütés. A budaörsi M1-M7 bevezetőn a külső sávban egy kis bordó kabrióra lettem figyelmes. Decemberben? Kabrió nyitott tetővel?! Biztos valami vagány gyerek megkapta apától az autót. Közelebb értem. Nagy meglepetésemre az autót egy fehérszakállú bácsi vezette, mellette pedig egy idősebb hölgy ült. Mindkettőjüknek nyugodt mosoly az arcukon. Mindketten sapka nélkül. (Pedig napsütés ide, napsütés oda, azért mégiscsak tél van...) És a hátsó ülésről egy igen méretes fenyőfa lógott ki. És biztosra veszem, hogy a csomagtartó meg volt pakolva a karácsonyi bejgli hozzávalóival. Mintha Mikulás és kedves neje készülődne a karácsonyra. 

Néztem őket pár hosszú pillanatig és fülig ért a szám a következő fél órában. És most is, ha rájuk gondolok.

Beszélő paradicsomleves

 Tegnap a nagy családi karácsonyi menü megbeszélése közben elővettem anyu receptesfüzetét (a világ legfinomabb ételei vannak benne) és belelapozva megakadt a szemem a paradicsomlevesen. Gondoltam ez nem véletlen, hetek óta készülök rá, itt az idő, vacsorára ezt főzök. 

Általában nem szokta nagy siker övezni ezt a levest - szemben a többi zöldség(krém)levessel - , ezért ebbe nem is kezdek bele túl gyakran. Gyerekkoromban én is csak a menzás verziót szerettem. De mióta elsajátítottam a főzés tudományát majd egyszercsak felnőttem, (igen, ebben a sorrendben) a helyzet megváltozott. Finnországi nyarunk során is készítettem egyszer, és akkor - de csakis akkor - sikerült olyan igazi iskolás levest főznöm. Az Szonjának is nagyon ízlett. Akkor egyszer. Valószínű a bolti konzerv és a cukor-só megfelelő aránya a titok. Vagy ki tudja?! Mert én még nem jöttem rá.

Szóval tegnap anyu receptjét követve készítettem el. Illetve majdnem úgy. Csak az első lépésben tértem el: nem rizst vagy tarhonyát pirítottam, hanem kikészítettem a betűtésztát a konyhapultra. Olaj, liszt, pirosparika, HÁZI paradicsomszósz, víz, só, cukor, zellerzöld és végül a mágikus betűtészta. 

Serpenyőben pirítottam hozzá pár szelet kenyeret a tetején aranybarnára sült sajttal. Amikor Szonja végre az asztalhoz fáradt, a mostanában szokásos esti hiszti közepette közölte, hogy már megint borzasztó vacsorát készítettem, ő csak pirítóst fog enni. Illetve azt sem, mert sajt van rajta. Így. (Így kezdünk hozzá mostanság a vacsoráknak.) Nekem a türelmem és a jókedvem valami észveszejtő gyorsasággal elillant, mivel egy délutáni vásárláson is túl voltam az 5 és fél évesemmel. De ez egy másik történet... Szóval türelmem híján csendben maradtam, és a frissen érkezett Szilárdon volt a sor. Remek ötlete támadt. Megmutatta Szonjának, hogy ez a paradicsomleves nem egy sima leves, hanem beszélő paradicsomleves! Ha eszik belőle, a benne lévő betűk életre kelnek és mindenféle vicces szavak gurulnak ki az ember száján. Na, ez működött! Először csak halandzsaként, majd valóban vicces szavak szaladtak ki a szánkon minden egyes elfogyasztott kanál leves után. A pacsirtapukinál Szonja akkorát kacagott teliszájjal, hogy végigprüszkölte a terítőt, amit ma reggel mosolyogva tettem a szennyestartóba.

Tudom, tudom... az étel nem játék, de még soha, de SOHA nem volt olyan, hogy egy egész fazék paradicsomleves azonnal elfogyott volna. Tegnap igen! Fel is írom a füzetembe: Beszélő paradicsomleves :)

Páros képeslap

A karácsonyi fülhallgatós kutyának lett egy lány verziója is. Természetesen ugyanabban a hangulatban :)

Átváltozás folytatódik

Advent második napján érdekes dologra lettünk figyelmesek. Úristen - azaz Borsó Úristen -  testén apró, világító zöld pöttyöket fedeztünk fel. Szonja szerint olyan, mintha világítana. Az igaz, hogy neonhalak is élnek ugyanezen akvárium vizében, de az ő piros és kék csíkjuk nem hasonlít erre. Úgyhogy annyiban maradtunk, hogy bizonyára Borsó Úristen is kezd ünnepi hangulatba kerülni és bizonyára valami nagy meglepetéssel készül a Karácsonyra.

Szerintem lesz még folytatás...