Vajon ki fél jobban?
Tegnap este elsétáltunk a szomszéd utcában lakó szarvasokhoz. A derékig érő fű, a nyüzsgő hangyabolyok, félelmem a fűdzsungelben elrejtett óriás gödröktől, és még az a kóbor kutya sem állított meg minket, így hát láthattuk a szarvascsaládot, amint sütkéreztek a lemenő napban. A négy szarvasgyerek közül az egyik volt olyan bátor - vagy inkább éhes - hogy odaszaladt hozzánk. (Mármint a kerítéshez. Merthogy a valóságban az is volt.) Én csak álltam tátott szájjal - úgy éreztem magam, mintha egy Disney rajzfilmbe csöppentem volna (dalbetét nélkül) - míg Szilárd és Szonja a kerítésen át kínálgatta a hirtelen learatott gyommezőt a kíváncsi szarvasnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése