2014. január 15., szerda

Ünnepek után

Szonja azt szerette volna, ha egész évben itt marad a karácsonyfa feldíszítve. Szerette rajta a csillogó gömböket, a szalmacsillagokat, a gyöngysort, a szaloncukrot, a puha tűleveleit. Szeretett alatta üldögélni, reggeli közben farkasszemet nézni vele, szóval ragaszkodott hozzá a maga módján. Egyik délután ennek a kötődésnek nyomát is adta: odament és teljes átéléssel megölelte a kis fát.



***

- A gyerekeknek az ovi a munkahelyük?
- Igen. Nektek van a legjobb munkahelyetek.
- Miért?
- Mert társasozhattok, tornázhattok, rajzolhattok, hímezhettek. Csomó mindent tanultok ott. Például én is szívesen hímeznék.
- Anya, akkor hozok neked hímet az oviból! - ugrott a nyakamba lelkesen. - Megkérdezem Gizi nénit, hogy lehet-e!


***

Játszótéren:
- Gyere, Szonja fussuk át a focipályát, hogy jó formában legyünk, mire megyünk síelni.
- Jó formááában??? Hogyhogy jó formában? Mondjuk négyzet jó lesz?


 ***

- Anya, ehetek szaloncukrot?
- Most nem, mert neked három napos kaka van a bélésedben.
- Napos van a hasamban? - néz le meglepetten. - Mint az oviban?
- Hihi, nem, hanem három NAPJA!
- De! Három napos is van a bélésemben! - simítja végig a pocakját. - És nem jönnek még ki. Még tévéznek bent egy kicsit.


***

- Tudod ez mennyi? - mutatok a 20-asra.
- Igen, húsz.
- És ez? - bökök a 22-re.
- Ööööö... ketvenkettő?


***

- Anya! Isten egy mesefigura! - jelentette ki Szonja az előszobában indulás közben.
- Hááát, öööö, nem teljesen, de végülis...ha jobban belegondolok... Te, Szonja, hol hallottál Istenről? Oviban beszélgettetek róla? - kérdeztem meglepetten, mert itthon eddig még nem beszélgettünk ilyen témákról, bár az Isten kifejezést hallhatta már kicsúszni a szánkon...
- Igen, az oviban olvastunk egy mesét.
- Ahhha. Melyik mesét?
- Amikor az angyal vezeti az Istent. 
(Hú, Bibliát olvasgatnak az oviban? - esett le az állam egy pillanatra, mert tudtommal hittanra nem irattuk be Szonját.)
- Aranyat keresnek a gyűrűhöz. 
( - Csak nem a Gyűrűk urát ovassák az oviban??? - kuncog Szilárd a háttérben.)
- Megtalálják a kincsesládát, benne az aranyat. - folytatja a sztorit Szonja. - A kalóz kincsesládájában. Amíg a kalóz alszik - jó mélyen alszik -  addig az angyal és az Isten odalopakodnak - lopak, lopak - és elviszik az aranyat.
- Ellopják?
- Nem, csak elviszik.
- Értem, bár szerintem a kettő ugyanaz, és Isten tuti nem csinálna ilyet... De minek nekik az arany?
- Mondtam már: a gyűrűhöz! 
- Milyen gyűrűhöz?
- Hát ami a Szaturnuszhoz kell!!!






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése